Tudom, hogy a zárnyitásra többféle módszer létezik, ám azzal is tisztában vagyok, hogy én egyiket sem ismerem. Ezért, amikor kizártam magam a lakásból meg sem próbáltam önerőből visszajutni. A kulcs a zárban belülről, én pedig sem tudással, sem szerszámokkal nem voltam felszerelve a művelethez. Annál is inkább nem, mert csak a kutyát vittem le sétálni. Legalább a telefonom nálam volt és mivel szép volt az idő, újabb sétára indultunk. Közben persze hívtam a szakembert, aki megígérte, hogy sietni fog. A kutyus plusz fél óra sétát nyert, hiszen ennyi idő alatt ért ki a segítség. A zárnyitás Budapesten gyorsan megy ugyanis. Egy telefon, kis egyeztetés és máris várhatjuk a tudással és szerszámmal felfegyverkezett ajtónyitó szakembert. Kedvesen elbeszélgettünk, kapott egy dörgölőzést is a kutyámtól, miközben kezelésbe vette a záramat. A blöki úgy látszik tudta jól, hogy ő lesz az, aki a táljához segíti majd. Pár perc alatt nyitva volt az út a kutyaeledelig. Blöki örül, én úgyszintén, a mester pedig azt mondta ez rutin művelet volt a számára.